A véletlenek sorsfordító hatalma

Mottó

„Nem minden véletlen sorsszerű, de a sors gyakran közlekedik véletlenekben.”
(Szabó Magda)

Ajánló

Előfordult már Önnel, hogy egy váratlan esemény megváltoztatta az életét?

Örök kérdés, hogy léteznek-e olyan véletlenek, amelyek képesek az egyének életét teljesen új irányba terelni. Vannak, akik hisznek az előre „megírt” sorsban, mások pedig nem! Bármelyik táborhoz tartozik is Ön, a regény elolvasása segíthet Önnek a kérdés megválaszolásában!

Miről szól?

Auróra harmincötödik évén túl is rendkívül vonzó nő, aki nemcsak sikeres írónak mondhatja magát, hanem az üzleti szférában is megállja a helyét. A magánéletben azonban nem ilyen szerencsés. Fiatalkori szerelmi csalódását, és a férje nőügyei által ejtett sebeket, egy örökbefogadott fiúgyermek nevelésével gyógyítja. Élete azonban a „véletlenek” folytán összekapcsolódik másik két család életével, miközben a férje a családi vagyon megszerzésén ügyködik, és gyilkos terveket szövöget.

Olvasson bele

Az áprilisi éj csendes.
Az évszaknak megfelelő hőmérséklet elég hűvös.
A szomszédos templom órája nemrég ütött kettőt.
Az utca teljesen kihalt.
Az emberek legtöbbje mélyen alszik ilyenkor.
Egy magányos alak azonban ma éjjel nem tért nyugovóra.
Két csecsemőt tart a karjában.
Töretlenül halad a célja felé.
Többször is megáll, hogy körülnézzen.
Megnyugodva állapítja meg, hogy egyedül van.
Nem is sejti, hogy milyen nagyot téved.
Odaér a helyi kórházhoz.
A gyermekmentő inkubátort könnyen megtalálja…
De még nem tudja rászánni magát, hogy…
A szíve a torkában dobog.
Leblokkol a kapu előtt.
Fejében lázasan keringenek a gondolatok.
Visszaemlékszik arra az időszakra…
Amikor még minden csodás volt.
Látja magát azon a céges bulin, ahol a vezér egész este csak neki szentelte minden figyelmét. – Dagadt a mellem a büszkeségtől – mosolyodik el magában – mert hiába volt minden lány és asszony szerelmes a főnökbe, én lettem a kiválasztott. Irigykedtek is… Aztán jött a folytatás. Titkos randik. Tiltott szeretkezések a természet lágy ölén, vagy szállodai szobákban. Merthogy nős volt. Tudtam róla, de az a pletyka járta, hogy nem élnek jól. Ezt ő maga is megerősítette és megtoldotta azzal, hogy mindenképen válni akar. Nem csak miattam tervezi ezt, de ha újra szabad lesz, csak nekem akar majd élni. Hittem neki, mert hinni akartam…
Itt elakad az emlékezés.
Keserűség önti el a lelkét…
De továbbpergeti elméjében a régmúlt eseményeket. – Akkor változott meg minden – gondolja szomorúan – amikor kiderült, hogy gyermeket várok. A találkozások ritkultak… Mindig volt valami magyarázata, hogy miért. De amikor együtt voltunk, a szerelmünk lángolt. Jobban, mint bármikor. Sokat beszélgettünk a piciről, akit a szívem alatt hordtam. Akkor még nem tudtuk, hogy a picurkák ketten vannak. Áradozott, hogy milyen fantasztikus dolog lesz apának lenni. Boldogok voltunk, és sokat nevettünk. Terveztük a közös jövőt… Később észrevettem, hogy amikor magyarázkodik a randink elmaradása miatt, nem néz a szemembe. Szokatlan volt ez tőle… Aztán jött az a szégyenteljes beszélgetés, ami mindent megváltoztatott. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen megtörténhet kettőnk között… Aznap este nem csókolt meg, amikor belépett az ajtón. – Beszélnem kell veled – közölte szárazon és leült. Némán és dermedten álltam, mint akinek földbe gyökerezett a lába. Azt hittem rosszul hallom, amit mond. Kételkedett benne, hogy ő a gyermekem apja. A fejemhez vágta, hogy mellette más szeretőt is tartok. A volt barátom – aki szintén a cég dolgozója volt – ő dicsekedett el neki ezzel. Csakhogy nem volt igaz. Forgott velem a világ. – Ki ez? – kérdeztem magamtól. – Az én szerelmem? Ennyire nem bízik bennem? Döntöttem. Ott helyben. Kettőnk között vége mindennek. Nem is próbáltam védekezni. Megfordultam, és köszönés nélkül elhagytam a szobát. Másnap váratlanul áthelyeztek a cég egyik leányvállalatához. Számítottam rá. Vidékre költöztem és munkahelyet váltottam. Készen álltam volt szerelmem nélkül folytatni az életemet. Nem kerestem őt soha többet. Tudtam, hogy semmi pénzért sem szakíttatnám meg a terhességemet és csak magamra számíthatok.
Visszatér a való világba.
Megpróbálja utoljára átgondolni saját helyzetét.
Reménykedik, hogy nem kell megtennie azt, amire készül.
De a végeredmény most is ugyanaz. Nincs más kiút.
A karjában békésen szundikáló csecsemőktől csak nehezen tudja kinyitni az inkubátor tetejét. Még egyszer magához szorítja a gyermekeit, aztán behelyezi őket a készülékbe és egy levelet tesz melléjük. Amikor visszahajlik a tető, olyan szívfájdalom tör rá, amilyet még soha életében nem érzett. – Isten veletek drágáim – suttogja. – Ígérem, hogy hamar visszajövök értetek. Aztán megfordul és sietve távozik.
Várja őt egy repülő, és az újrakezdés lehetősége.

Megrendelés

A könyv magánkiadású, csak a szerzőtől előrendelhető!
Ára megfelelő számú igény esetén 5000 Ft.

Kapcsolat

kereva46@freemail.hu
evacrucifer@gmail.com

FIGYELEM! Készlet hiányában JELENLEG nem rendelhető!